Azt már megszoktuk, hogy az EU régebbi tagállamaiban tetszőleges politikai színezetű nemzeti politikusok az "EU"-t vagy "Brüsszelt" teszik felelőssé saját rossz politikai döntéseik következményeiért. Ez a tendencia Magyarországra szerencsére eddig kevésbé volt jellemző.

A magyar miniszterelnök viszont múlt pénteken azt mondta az MR1-nek adott interjúban, hogy (az akkor még csak) 400 milliárd forintos egyenlegjavító program intézkedéseinek a felére sem lenne szükség, ha az Európai Unió nem kényszerítené rá ezekre Magyarországot, illetve, hogy "Brüsszel" "jónéhány dolgot" "kihúz vagy ki akar húzatni velünk" a költségvetésből. Ugyanezzel indokolta a szerdán bejelentett második kiigazító csomagot Matolcsy György.

Mindkét nyilatkozat jól illeszkedik a magyar kormány kommunikációs stratégiájába, amelynek korábbi példája az elhíresült facebookos "megnyertükabrüsszelivitát" Orbán-beszéd volt.

Sajnálatos, hogy a magyar kormány nem vállalja a felelősséget költségvetési és gazdaságpolitikai döntéseiért, és helyette alaptalanul "brüsszelezik".

Egyrészt nem "Brüsszel", hanem valamennyi EU-s tagállam pénzügyminisztere közösen dönt arról, hogy Magyarország – vagy bármely másik tagállam – betartja-e a költségvetési deficitre vonatkozó uniós szabályokat. Azokat a szabályokat, amelyeket valamennyi uniós tagállam – így Magyarország is – magára nézve kötelezőnek fogadott el.

Másrészt szó nincsen arról, hogy az uniós pénzügyminiszterek "kihúznának" vagy "ki akarnának húzatni" dolgokat a költségvetésből. Pusztán arról van szó, hogy ajánlásokat fogalmaznak meg, hogy az országnak mennyi időn belül milyen mértékű költségvetési kiigazítást kell végrehajtania ahhoz, hogy tartani tudja az általa is elfogadott, uniós szinten rögzített 3%-os deficitküszöböt, vagy például Magyarország esetében az ennél alacsonyabb, önként vállalt hiányt.

Ezek az ajánlások legtöbbször megmaradnak az általánosságok szintjén. Legutóbb például azt ajánlották Magyarországnak, hogy "biztosítsa a 2012-es deficitcél betartását", "különösen a Széll Kálmán Tervben foglalt deficitcsökkentő intézkedések részletesebb meghatározása és szigorú végrehajtása útján". Erre azért nehéz ráfogni, hogy Brüsszel miatt nem lehet végrehajtani a korábban tervezett pedagógusi béremelést.

Az más kérdés, hogy az ajánlások következetes be nem tartásának lehetnek kellemetlen – amúgy szintén valamennyi uniós tagállam, így Magyarország által is vállalt - következményei, mint például a kohéziós pénzek felfüggesztése.

Az külön bejegyzést érdemelne, hogy a múlt pénteki interjúban a miniszterelnök azokra a fejlesztésekre hivatkozik, mint a jól működő gazdaság bizonyítékai, amelyeknek több mint 90 százalékát uniós pénzekből finanszírozták.

Ennek kapcsán azonban sajnos elmaradt a brüsszelezés.