„Régen láttam olyat, hogy a döglött kutyát fejbe vágják. Itt most ezzel a helyzettel állunk szemben, ugyanis a magyar Alkotmánybíróság ezt a jogszabályt megsemmisítette, következésképpen az Európai Bíróság egy olyan jogszabályról hozott döntést, amely nem létezik" – mondta Magyarország miniszterelnöke arra az ítéletre reagálva, amelyben az Európai Bíróság az uniós jogba ütközőnek találta a bírák, ügyészek és közjegyzők 62 éves korban történő kötelező nyugdíjazását előíró magyar szabályozást.
A döglött kutya azonban még mozog. Sőt, az európai bíróság ítélete nélkül akár még teljesen fel is épülhetett volna.
Az említett alkotmánybírósági határozat – amelyet igen szoros csatában, 8:7 arányban fogadott el az AB – ugyanis csak a bírák jogállásáról szóló törvény részeit semmisítette meg. Alkotmánybírósági hatáskör hiányában nem érintette ugyanakkor az Alaptörvény, illetve az Alaptörvény átmeneti rendelkezéseinek azon részeit, amelyekből egyes alkotmánybírók szerint szintén levezethető a korai nyugdíjazás. Az alkotmánybírósági határozattal egyet nem értő hét – mind a Fidesz által jelölt – alkotmánybíró többek között emiatt érvelt úgy, hogy tök mindegy, mi van a bírák jogállásáról szóló törvényben, mivel maga az Alaptörvény, illetve annak átmeneti rendelkezései mondják ki a kötelező nyugdíjazást, azt meg az AB-nek nincs joga vizsgálni.
Az Európai Bíróság ítélete is erre utal, amikor azt mondja, hogy "az Alkotmánybíróság … megsemmisítette … a kifogásolt magyar szabályozás egy részét". Ez azért fontos, mert az európai bírósági ítélet így megakadályozza, hogy a magyar kormányzat a kényszernyugdíjazás Alaptörvénybe való egyértelműbb becsempészésével próbálja meg kikerülni a korábbi AB-határozatot vagy próbáljon meg hasonló AB-határozatokat megakadályozni.
A döglött kutya azért is mutat még életjeleket, mert nem egyértelmű, hogy az AB-határozat alapján valóban helyreállítják-e a kényszernyugdíjazottak jogviszonyát. Egyrészt az AB-határozat önmagában kevés ehhez, a kényszernyugdíjazottaknak minden esetben külön meg kell támadni a nyugdíjazásukat. Másrészt a magyar kormány maga is elismerte az európai bírósági tárgyaláson, hogy nem biztos, hogy ezek a keresetek eredményesek lesznek.
Habár az európai bírósági ítélet maga nem mondja ki, hogy a bírákat vissza kell helyezni állásukba, ez a következmény levezethető korábbi európai bírósági ítéletekből. Az egyik ügyben például azt mondta ki az Európai Bíróság, hogy a cél "a jogsértések és azok múltbéli és jövőbeni következményeinek hatékony megszüntetése", egy másikban meg azt, hogy "a tagállam köteles … jóvátenni a jogellenes következményeket".
Az Európai Bíróság tegnapi ítélete mindenképpen javítja a kényszernyugdíjazott bírák esélyeit az általuk indított ügyekben. Ugyanakkor az sincs kizárva, hogy Magyarországot bírság fizetésére kötelezik, amennyiben nem állítja önként helyre a jogellenesen kényszernyugdíjazottak jogviszonyát.
Remélhetőleg szegény négylábú most már tényleg örök nyugovóra tér.
Utolsó kommentek