Az ír gázoló ügyében a magyar miniszterelnök-helyettes azt mondta, hogy nem közvetítést kért az Európai Bizottság alelnökétől, hanem "megoldást". Navracsics Tibor szerint az Európai Unió "például politikai nyomást gyakorolhatna, és a jövőre vonatkozóan a jogi szabályozást alakíthatná úgy, hogy ne fordulhasson elő még egyszer egy ilyen eset, hogy egyetlen ország kivételnek tekinti magát egy egyébként kötelezően elfogadott jogintézmény hatálya alól".

Az ír gázoló ügye jól mutatja, hogy miért nem kevesebb, hanem több Európára van szükség. Habár a Francis Ciaran Tobin átadását megakadályozó ír jogszabályok az európai elfogatóparancsról szóló uniós jogszabályba ütköznek, az Európai Bizottság mégsem tud fellépni írországgal szemben.

Nem azért nem tud, mert nem akar, hanem mert erre az Unió tagállamai nem hatalmazták fel. Az európai elfogatóparancsról szóló uniós jogszabályt ugyanis még a 2009-ben hatályba lépett Lisszaboni Szerződés előtt, tehát abban az időben fogadták el, amikor az Európai Bizottságnak még nem volt hatásköre arra, hogy annak megsértéséért jogsértési eljárást indítson valamelyik tagállammal szemben. Ha a jogszabályt a jövőben módosítják vagy újat fogadnak el, akkor – illetve 2014 decemberétől mindenképpen – már lehet jogsértési eljárást indítani annak megsértéséért. Az ír gázoló ügyét azonban ez már nem érinti.

Ezért írta Viviane Reding Navracsics Tibornak küldött válaszlevelében, hogy – Francis Ciaran Tobin átadása helyett – a két tagállam vizsgálja meg annak lehetőségét, hogy a magyar bíróság ítéletét Írországban hajtsák végre. Más kérdés, hogy a büntetőjogi ügyekben hozott bírósági ítéletek más tagállamban történő végrehajtását lehetővé tevő uniós jogszabály szintén a Lisszaboni Szerződés előtt született, és ezért, amennyiben Írország nem hajtja végre az ítéletet, egyelőre szintén nem lehet ezért szankcionálni.

Az Európai Bizottság ezen kívül még júliusban magas szintű találkozót hozott tető alá Brüsszelben a magyar és az ír igazságügyi minisztériumok között és újabb egyeztetéseket szervez. Viviane Reding pedig, Navracsics Tiborral és ír kollegájával való megbeszélésen túl, az uniós tagállamok igazságügyminisztereinek októberi tanácsülésén is szeretne az ügyről beszámolni.

A fentiek alapján elgondolkodtató, hogy az ügy kapcsán miért mondta a magyar miniszterelnök-helyettes, hogy "Az a biztos, aki egyébként olyan mértékben van elfoglalva más, elsősorban kelet-európai országok igazságszolgáltatási rendszerének ágával-bogával, hogy az leköti gyakorlatilag minden idejét, az egy kicsi figyelmet fordíthatna arra az esetre is, hogy itt szabadon mászkál egy olyan ember, aki két gyermeket megölt".

Nem világos, hogy van-e összefüggés a Redinget támadó kommunikáció, és a között, hogy Reding pár napja javaslatot tett arra, hogy az Európai Bizottság folyamatosan ellenőrizze az uniós tagállamok igazságügyi rendszereit. Az ellenőrzés alapján felállított „igazságügyi eredménytábla” többek között azt mutatná, hogy mennyire független az igazságszolgáltatás az adott tagállamban. Problémák esetén a Bizottság ajánlásokat tehetne a tagállamoknak, bár az egyelőre kérdéses, hogy hogyan lehetne szankcionálni az ajánlásokat be nem tartó országokat.

Remélhetőleg nem arról van szó, hogy az ír gázoló ügyében amúgy aktívan segédkezni látszó Redinget azért kell most rossz színben feltüntetni, mert a jövőben az általa készített igazságügyi erdménytáblán Magyarország esetleg nem a legelőkelőbb helyen fog szerepelni az igazságszolgáltatás függetlenségét veszélyeztető intézkedések (például a bírák kényszernyugdíjazása, az ítélkezési gyakorlat felülvizsgálatát kérő politikusi nyilatkozatok vagy az Országos Bírói Hivatal elnökének széleskörű ügyáthelyezési és kinevezési lehetősége) miatt.