A román alkotmánybíróság kedden megállapította, hogy a Băsescu elnök eltávolítását célzó népszavazás érvénytelen volt, mert a szavazatok száma nem érte el az érvényességi küszöböt.

Az Európai Bizottság még aznap közleményt adott ki, amelyben valamennyi romániai politikai szereplőt és hatóságot arra szólított fel, hogy tartsák tiszteletben az alkotmánybíróság döntését, a jogállamiság elvét és az európai értékeket.

A közlemény jól illeszkedik az elmúlt hónapok romániai eseményeivel kapcsolatos bizottsági intézkedések sorába. Július 12-én Barroso elnök 11 pontos listát adott át Victor Ponta miniszterelnöknek, amelyben a jogállamiságot és az igazságszolgáltatás függetlenségét veszélyeztető intézkedések visszavonását kérte. Július 18-án pedig olyan jelentést fogadott el a Bizottság, amely az európai integráció történetében példátlanul erős kritikát fogalmazott meg egy tagállam jogállamiság iránti elkötelezettségével kapcsolatosan.

A jelentés szerint a román kormány intézkedései kapcsán „súlyos kételyek merülnek fel a jogállamiság iránti elkötelezettséggel, illetve annak megértésével kapcsolatosan, hogy mit jelent a jogállamiság egy pluralisztikus demokratikus rendszerben”. Továbbá „a bírósági ítéletek politikai támadása, az alkotmánybíróság aláásása, […], a kulcsfontosságú fékek és egyensúlyok felszámolása megkérdőjelezték a kormány jogállamiság és független bírói felülvizsgálat iránti elkötelezettségét”.

Úgy látszik, hogy az Európai Bizottság igen következetesen fellép a jogállamiságot sértő tagállami intézkedésekkel szemben, függetlenül attól, hogy a Bizottság elnökének és a biztosok többségének pártcsaládjához, az európai néppárthoz tartozó (lásd magyar) kormány vagy más politikai színezetű, például szociálliberális (lásd román) kormány követi el ezeket.

Egyes véleményekkel ellentétben, a fellépés mögött nem pártpolitikai vagy gazdasági lobbiérdekek húzodnak meg. A Bizottságot az uniós tagállamok arra hatalmazták fel, hogy óvja meg az olyan európai értékeket, mint például a jogállamiság, a demokrácia és az igazságszolgáltatás függetlensége. Nem csak azért kell ezeket az értékeket megvédeni, mert például a jogállamiság és az igazságszolgáltatás függetlenségének tiszteletben tartása elengedhetetlen a politikai stabilitás és a befektetők bizalmához, és ez által a gazdasági válságból való kilábaláshoz. Azért is indokolt a bizottsági fellépés, mert komoly veszélybe kerülne az európai integráció, ha a gazdasági válság mellett jogállami és demokratikus válság is fenyegetné az Uniót.

Különösen aktuálissá teszi ezt az üzenetet, hogy ma van a totalitárius rendszerek áldozatainak európai emléknapja, amelynek egyik célja, hogy „elmélyítsük a demokráciát és megerősítsük földrészünkön a békét és stabilitást.”